Gelence

Festoi környezetben, a mögötte emelkedo Musát-, Asztag-, Bonyó- és Zernye-havas vonulatának lábánál fekszik. A közel 4400 lelket számláló település a fakitermelés és famegmunkálás hagyományos mesterségét folytatja, még napjainkban is sokan foglalkoznak zsindelykészítéssel. A község területérol oskori agyagkarikák, füles-kávás bronzvésok és görög érmék kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gyujteményébe. Az Eger nevu helyen kuruc kori pénzek bukkantak napvilágra.

Az 1567-es dénáros adóösszeírásban 61 kapuval szerepel, tehát már akkor is tekintélyes település. 1802-ben földrengés, 1842-ben pedig hatalmas tuz pusztítja el a falunak több mint felét.

A községet legkönnyebben Kézdivásárhely felől közelítjük meg , Szentkatolna után a balra nyíló , fákkal szegélyezett bekötoútra térve. A legkorábbi írásos emlék , amely a falut Gelenche-ként említi , a Sepsiszentgyörgyi Múzeum folyóirata , az ALUTA szerint 1539-ből származik . A falu neve Gelencze (1601), Gelentze (1754), majd ,a XX sz. elejétől , Gelence formákban fordul elő.

A falu középso részén emelkedik a katolikus nagytemplom, mely 1853-1899 között épült. Oromfalát késo klasszicista stílusú, háromszög alakú timpanon díszíti. A templom Szent Antal-oltár fülkéjében Szent Ilona 2x1,5 méter méretu képe található, melyet báró Szentkereszti Stefánia, az ismert felsoháromszéki festono, készített. Gelence nemzetközi érdeklodésre is számot tartó idegenforgalmi értéke a felszegi muemlék templom, amelyet az UNESCO is jegyez.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat